Kocsis S�ndor 1929. szeptember 21-�n sz�letett Budapesten, �s 1979. j�lius 22-�n hunyt el Barcelon�ban. 1947-t�l 1949-ig a Ferencv�rosi Torna Club (FTC), 1949-t�l 1950-ig az �lelmez�sipari Dolgoz�k Orsz�gos Sz�vets�ge (�DOSZ), 1950-t�l 1956-ig a Budapesti Honv�d, 1957-ben a Young Fellows Z�rich, 1958-t�l 1966-ig az FC Barcelona labdar�g�ja volt. Az Aranycsapat legend�s csat�ra, "felh�fejeseir�l" ismert bal�sszek�t�je 68-szor szerepelt a magyar v�logatottban, �s �sszesen 75 g�lt szerzett. 1952-ben a helsinki olimpi�n az olimpiai bajnok magyar csapat tagja. 1954-ben tagja volt annak a magyar v�logatottnak, amely hatalmas meglepet�st keltve 3:2-re kikapott a nyugat-n�metekt�l. Az 50 �vvel ezel�tti esem�nyr�l mi is besz�moltunk, hiszen N�metorsz�gban nemr�g nagy siker� dokumentumfilmet k�sz�tettek a "berni csod�r�l". Kocsis tagja volt az 1953-ban Londonban, az �n. �vsz�zad m�rk�z�s�n a 90 �ve veretlen angol v�logatottat 6:3-ra legy�z� magyar csapatnak is. 1948-t�l 1956-ig hatszoros magyar bajnok. 1951-ben, 1952-ben �s 1954-ben a magyar bajnoks�g legeredm�nyesebb g�lszerz�je, g�lkir�ly. 1954-ben - b�r a magyar csapat csak az ez�st�rmet tudta megszerezni - 11 g�llal Kocsis lett a torna legeredm�nyesebb g�lszerz�je. 1956-ban k�lf�ldre t�vozott, 1957-ben Z�richben (Sv�jc), 1958-t�l Barcelon�ban (Spanyolorsz�g) �lt, ahol egy�tt j�tszott Czibor Zolt�nnal. 1959-ben �s 1960-ban a Kocsis �s Czibor er�s�tette Barca spanyol bajnok, 1959-ben �s 1963-ban a Spanyol Kupa nyertese. Kocsis S�ndort j�t�kintelligenci�ja, t�k�letes technik�ja �s g�lvesz�lyess�ge miatt kora legjobbjai k�z�tt tartott�k sz�mon. Visszavonul�sa ut�n is a katal�n f�v�rosban �lt.